A KLÍMAVÁLTOZÁS KÖVETKEZMÉNYEI HAZÁNKBAN

2023.12.05.

A hőmérséklet változása

2025-re közel 1,5 – 1,8 °C-os hőmérsékletemelkedés várható, amely tovább fokozódik, és 2085-re eléri a 4,0 – 5,4 °C-os emelkedést. Forró periódusok (amikor legalább 3 egymást követő napon a napi maximumhőmérséklet elérte a 35 °C-ot) előfordulásának gyakorisága közel háromszorosára nő, valamint a hőhullámok (amikor legalább 3 egymást követő  napon a napi átlaghőmérséklet meghaladta a 25 °C-ot) átlagos előfordulása másfélszeresére nő. A hőmérséklet emelkedésével növekszik a hűtési igény, általános építészeti tervezés mellett már nem lehet a nyári megfelelő belső hőkomfortot biztosítani. Megnő a passzív épülettervezés (külső árnyékolás, hőtároló tömeg, éjszakai szellőztetés) szerepe.

A hőmérséklet emelkedésével nő az éjszakai hőmérséklet, csökkentve ezzel az éjszakai szellőztetések hatékonyságát.

Nagyvárosi környezetben  a hőszigethatás  fokozza a felmelegedést (napos idő esetén, ill. éjszaka akár 5-6°C-kal is magasabb lehet a hőmérséklet, mint a környező vidéki területeken), így sok esetben a passzív hűtési eszközrendszer már nem eléggé hatékony és a globális hőmérséklet további emelkedésével, a meleg elviselhetetlenné válása a klímaberendezések elterjedését vonhatja maga után. Vidéki és kisvárosi környezetben a passzív hűtés még megfelelő belső téri klímát biztosíthat. A túlzott felmelegedés miatt fokozottabb figyelmet kell fordítani az épületekben, városokban alkalmazott színekre. A világos színek több sugárzást vernek vissza, ezáltal kevésbé melegszenek fel.

A hőmérséklet emelkedésének hatására télen csökken a fűtésienergia-igény. A téli és a nyári hőmérsékletváltozások hatására az energiaigény eltolódik a téli fűtésről a nyári hűtés felé.

Az épületszerkezetek szempontjából a jelenlegi hazai klíma egyik legrosszabb tulajdonsága, a sok fagyási ciklus, azaz hogy ami éjszaka megfagy az általában nappal felolvad majd újra megfagy, jelentősen rongálva ezzel a külső hőmérsékletnek és nedvességhatásnak kitett szerkezeteket. Remélhető, hogy a hőmérséklet emelkedésével a fagyási ciklusok száma csökken, ezáltal kevesebb fagykár jelentkezik.

Csapadékmennyiség változása

A meteorológiai modellek alapján prognosztizált, hogy 2025-re mintegy  7,5-8,9%-os, 2085-re pedig 19,5-26,0%-os csapadékmennyiség-csökkenés várható. A nyári csapadékmennyiség-csökkenés hatására megnő az épületek környezetében, ill. lapostetőkön kialakított zöld területek, parkok öntözési igénye. A hűsítő nyári záporok elmaradása, illetve gyakoriságának csökkenése is tovább fokozza a nyári felmelegedést, mely elsősorban a városi környezetben válik kritikussá.

A téli csapadékmennyiség növekedésének kapcsán felmerül a kérdés, a hó helyett esőre számítsunk inkább vagy a hó mennyisége növekszik? E két eltérő szcenárió eltérő hatásokat rejt magában:

Ha télen több hóra kell számítanunk, akkor szükségessé válhat a statikai számítások felülvizsgálata a hóteher és a biztonsági tényezők tekintetében. Ha a téli csapadék a felmelegedés következtében inkább eső lesz, akkor a vízelvezetési rendszereink felülvizsgálata szükséges, mind az épületen (ereszcsatorna, összefolyó), mind az épületek körül, mind a településeken (vízelvezető árkok).

Szélsebesség növekedése

2085-re várható a 12-14 m/s-ot meghaladó maximális szélsebesség relatív gyakoriságának a növekedése (1,5 – 2 szeres gyakoriság-növekedés), mely az épületek külső határoló szerkezeteit érinti elsősorban. Fokozottabb figyelmet kell fordítani a szélnyomás, a szélszívás, illetve az örvényleválás méretezésére. A szél elsősorban a külső határoló szerkezeteket érinti, így a homlokzaton és a tetőn lévő szerke- zeteket. A homlokzatokon a szerelt burkolatok és a nyílászárók tekintetében kell problémákra számítani. A tetőn pedig elsősorban a tetőfedő elemek és a vízszigetelő lemezek, illetve a villámvédelmi  berendezések károsodására kell elsősorban felkészülni.

Mindezekből jól látszik, hogy már a tervezés folyamán egy új rendszerhez kell alkalmazkodnunk.

Ertsey Attila DLA, Medgyasszay Péter PhD

TOVÁBBI CIKKEK